Van hétmérföldes csizmád?

Meghallgatom

Tippek az úthoz

Halihó!

Ha beléptél az első ajtón, tudod mit csinálj, jól elvagy, nem olvass tovább!
Ha kicsit bizonytalanabb vagy, nem igazán tudod hogy is csináld, akkor gyere. Neked szánom
a most következőt!

Bevallom hajlamos vagyok hétmérföldes csizmában lépdelni keresztül a világon, mégis a
minap arra ébredtem, sokkal jobb lenne, ha most lehúznám e bájos lábbelit és inkább csak
megfognám a kezed, s úgy indulnánk el erre az útra. 1 hónap hosszú idő és a tapasztalat azt
mutatja, egy ilyen jellegű feladattal, az ideális kibontás mellett, azonnal két bukfenc is
adódhat. Nevezetesen a túl hamar illetve a túl későn esete.

Az első, amikor azonnal nekiállsz, csinálod amíg a lelkesedés hajt, de ha a folyamatot bármi
megzavarja és megtörik a lendület, a hónap végére már el is felejtheted miről volt szó.
A második, amikor megfontolt halogatással várod a tökéletes pillanatot, hogy most aztán
igazán, de tényleg belevágj és így szaladnak el melletted a belső munkádra szánt napok vagy
órák. Félre ne érts! Nincs jó tanácsom. Csak óvlak. Abszolút úgy csinálod, ahogy neked jó!
Mindenesetre én itt leszek, hogy időnként újabb morzsákkal csalogassalak az úton, amin
valójában együtt megyünk. A tovább haladáshoz csak annyira lesz szükség, hogy legyen egy
csinos kis listád a céljaidról, s hozzá a számodra vonzó képi támogatás.

S hogy ez meg is szülessen, megpróbálok néhány tippet adni. Tudom könnyű kimondani:
használd a levegő erejét, a Vízöntő szabadságát, légy elrugaszkodott és bátor, meg minden.
De mit csináljon az, akinek pont ez a nehéz? Aki tiszta erőből próbálja, de igazából nem is érti
mi a csudáról hadoválok. Könnyű annak, akinek ez amúgy is megy! Talán könnyebb. Neki
majd más okoz gondot. Ugyanakkor, ha ez neked nehéz, máris kaptál egy lehetséges célt,
amit felvehetsz a listádra. Mert az előre látás, a találékonyság, a kiszakadás képessége a
berögzültségből időnként nagyon is hasznos lehet.

 – Ok szuper, de hogy csináljam?

Kezdd a fizikai síkkal! Mozdulj meg! Öltözz fel okosan, mert fura egy január van, de friss és
üde levegőt fúj arcunkba a szél. Itt a hétvége! Menj ki a szabadba és sétálj, kirándulj, fuss,
tégy bármit, ami jól esik, csak menj! Lehet, hogy furán hangzik, de emeld fel a karod, körözz
és lélegezz nagyokat! Hagyd, hogy a tested minden porcikáját átjárják a friss energiák! A
levegő ereje. És vedd észre, hogy máris ott bujkál a szád csücskében egy apró mosoly.
Engedd szabadon! Ha nagyon vagány vagy ugrálj, s ha van gyerek körülötted, rajta,
kergetőzzetek! Ő imádni fogja. Lepd meg magad azzal, hogy te is élvezed, s a végén még
együtt nevettek.

 – Minek csináljam én ezt?

Azért csináld, mert játszani, felfedezni, új dolgokat kipróbálni, s ezzel önmagadat jobban
megismerni jó! Mert, ha valami mást csinálsz, vagy csak máshogy, mint amúgy alapból
tennéd, akkor olyat dolgok történhetnek veled a kezdeti erőlködésen túl, ami épp attól lehet izgi, hogy szokatlan, fura és bár először görcsös, ha képes vagy másra figyelni, mint az
akarásra, még jó móka is lehet. És ezzel az egésszel, a mellett, hogy semmit nem veszítesz,
éppen ezeket az új tapasztalásokat nyerheted meg!

De ha nagyon nincs kedved pajkoskodni, keress társaságot! Beszélgessetek, mert ez is a
levegő ereje! De a móka kedvéért játsszátok azt, hogy odafigyeltek rá, csak izgalmas,
érdekes, önmagadat és a másikat emelő dolgokról legyen szó! Tervezgessétek együtt a
céljaitokat! Meg fogod látni, hogy ez mennyivel jobb, mint sóhajtozni és busongani. Kezd
azzal mit tanultál mostanában, mit olvastál, mit láttál, hallottál, énekeltél, ettél-ittál, csináltál
és milyen új helyeket fedeztél fel esetleges városi sétáid közben? Gondoltál már arra,
micsoda áldás a sok nehézség mellett, hogy szabadtéri randikat szervezünk és sétálva
beszélgetünk? Milyen remek, derűs és levegős, sőt egészséges módja ez a barátkozásnak! Ki
a csuda választaná ezt januárban, ha beülhetne egy fűtött kávéházba, étterembe és egy
bögre vagy tányér meleg valami mellett is csacsoghatna. Ugye, ugye? Számtalan nagyszerű
lehetőség kínálja magát!

Végy egy mély lélegzetet! Minden rendben van! Szabadítsd fel magad az elvárások
béklyóiból és merj csak egyszerűen lenni és hagyni a szívedet, a lelkedet és az elméd
szabadon lélegzethez jutni! Hidd el, olyan kevés kell! És máris más szemmel fogod látni a
világot!

Remélem segítettem egy kicsit!
Élményekkel teli, vidáman kacagós hétvégéd legyen!

Sára sátrából szeretettel:
Réka

Ha szeretnél együtt haladni a folyamattal vagy értesülni a néha csak pár napig aktív segítségekről,
 csatlakozz a csapathoz! 

Tetszett?
Kövess engem

Posted in

Teremtő vágyak

Meghallgatom

Teremtő vágyak

Ámulva nézem a gyermekek szabadságát. Nem ismernek lehetetlent. A fantáziájuk szabad,
szárnyaló és játékaikban képesek megteremteni bármit. Vajon hol vesztjük el mi, felnőttek ezt a
képessége? Hol válunk ilyen realistává? És vajon tényleg elveszett? Remélem nem!
Gyerekkoromban kedvenc játékaim egyike volt, amikor háttal fekve az ágyról lelógatott fejjel
szemlélődtem, s ezzel szempillantás alatt egy új dimenzióba, fordított világba kerültem. Talán
épp csak ennyire van szükség. Egy másik nézőpontra, ahonnan ránézhetünk az életünkre és
máris számtalan új megoldás kínálja magát, ami talán szokatlan, de izgalmas kalandot kínálhat.

Január 19-én, Sára napján, azaz éppen ma, a „teremtő évkör” első ajtaján nyitunk be. A „jövő
házába” lépünk, ahol kihasználhatjuk a Vízöntő levegőssége által kínált elrugaszkodást a
berögzült rutinokból. Most először is ki kell fundálnod, mert ez már a Te dolgod, mi célból is
indulsz útra ebben az idei körben. Lesz most egy egész hónapod, hogy kezdj ezzel valamit. Itt és
most sajnos nem elég a szokásos január eleji, újévi fogadkozási hangulat, ami épp azzal a
lendülettel száll el általában a semmibe, amivel jött és máris visszatértél a megszokott
kerékvágásba. Most valami más kell.
A fantáziád!

Találj egy nyugis helyet, ahol kellően biztonságban érezheted magad. Segítsd meg az
átfordulást, az álmodozást! Szellőztess egy nagyot, utána puha takaróval, kandallótűzzel, forró
teával, a neked fontosakkal szerelkezel fel! Vagy ha tetszik, csak lógj fejjel lefelé az ágy széléről.
Cél a más nézőpont és a szabad ugrás a fantáziád világába. Ha pedig készen állsz, akkor igen is
képzeld el, lásd magad előtt, színes, szélesvásznú filmként, ami akár illatos is lehet, milyen
lennél te magad, a párod, a gyermeked, a hivatásod, a lakásod, a családod, az életed, a
mindennapjaid, a feltöltődésed, a ….. bármid, ha olyan lenne, ahogy azt igazából szeretnéd.
Amire legbelül titokban vágysz. Amilyennek valaha megálmodtad vagy ha álmodni sem merted
soha, akkor rajta, itt a pillanat! Nézegess képeket, olvasd el újra a kedvenc könyved, nézd meg a
filmet, amin elrévedtél … – milyen jó is volna, ha részem lehetne ebben! A módszert te
választod. Egy a lényeg. Legyen terved, célod és legyen hozzá KÉPED!

Képtelenség? Dehogy.
Egyszer egy mesében koboldokra bukkantam, akik bíztattak egy kisembert, noha
képtelenségnek tartotta józan realitással szabadulását, merjen hinni a csodában! Lelkesen
magyarázták neki, amíg képtelenségként tekint a dolgokra, addig azok valóban nincsenek.
Hiszen nincsen hozzá KÉPE! Nem látja maga előtt, nem tudja elhinni, elképzelni, hogy
megvalósulhat. Pedig az „óhajtósóhajtás” (mily bájos kifejezés) segíthetne rajta és megmentené
őt. Ez pedig nem más, mint a szív legmélyebb vágyának végre valahára való pontos
megfogalmazása és kimondása.

A KÉP megalkotása, melyben látod, hogy valóra válik és a kimondott szó általi teremtés.
Banális? Talán. Könnyűnek tűnik megcsinálni? Semmiképp. De egy kis tudatos munkával
sikerülhet! Mert minden valamire való mesében elnyeri jutalmát a hős. De ahhoz, hogy célba
érjen el kell indulnia és számtalan próbát kiállva be kell bizonyítania, hogy érdemes a
győzelemre, a jutalomra.

A te próbád most éppen az, hogy el tudod-e képzelni, hogy másként is lehet. Hogy tudsz olyan
saját jövőt álmodni magadnak, amire vágysz! Ami talán más, mint ahogy van, ahogy tanították,
ahogy a világ elvárja… Nem kell az egész életedet azonnal kiforgatni sarkaiból. Elég, ha néhány
megvalósítható (de azért nem túl földhözragadt) vágyat szabadon engedsz.
Ezt némelyeknek könnyű elképzelni, másoknak rettentő nehéz. Épp azért csináljuk most!
Használd a Vízöntő szabadságát! Itt van a levegőben! Légy bátran formabontó, találékonyan
újító, ússz szemben az árral vagy legalábbis próbáld teljes erődből! Hökkentsd meg önmagad
teremtő fantáziád kreatív megoldásaival, mert ott vannak benned! Mozizz magadban! Utána
pedig rögzítsd valahogy. Írd le a lehető legrészletesebb módon, készíts rajzot, keress fotót és
tűzd ki az asztalod körül, a hűtő ajtajára vagy bárhová, ahol sokat időzöl. Nem elég, ha a
telefonodban megvan! Legyen a szemed előtt, hogy bármikor megláthasd!

És ha már látod a KÉP-et, jöhet a kimondott „óhajtósóhajtás”! Fogalmazd meg szóban is szíved
erre az évre vonatkozó vágyait. Ezzel nem kell sietned. Ez e havi ténykedésed utolsó lépése lesz.
A mondatok megalkotásának azonban szabályai vannak.
 – Mivel hatalmad csak magad felett van, magadat tudod megváltoztatni, így magadnak
teremtesz! A célod tehát rólad szóljon egyes szám első személyben.
 – A megfogalmazás legyen pontos. Minél egyértelműbb, tömörebb, pozitív állítás. Tehát
azt ragadd meg, amit szeretnél. Arról gondolkozz, amire vágysz! Ne pedig azt, amit
elkerülnél, amit épp, hogy nem vágysz.
 – És adj határidőt magadnak! Ez lehet egészen rövid, vagy az éven túlnyúló is, csak legyen!
 – Mégis talán a legfontosabb, jól gondold meg mit kívánsz, mert még valóra válik! J
Segítség képpen álljon itt példaként egy lehetséges mondat:
 – A szülinapomra élesítem a blogom és elveszítem FB szüzességem.
Ha pedig végképp azt érzed, hogy ehhez az önmunkához most semmi kedved, de szuper lenne,
ha valaki mégis súgna, mi kap most hangsúlyt az életedben, mibe fektess energiát, miben
érhetsz el leginkább sikert az évben, írj nekem bátran! Segítek észrevenni.

Egy új év küszöbén állunk. Olyan év van a hátunk mögött, amit sosem képzeltünk el, mégis túl
vagyunk rajta. Nosza, rajta! Képzelj most el egy olyan évet, amikor lehetőséget adsz magadnak
arra, hogy másként, friss szemmel, ha tetszik tudatosan láss rá önmagadra és a napok sorára,
amibe talán beleragadtál, de hidd el, csak rajtad múlik, hogy teljesebb és főleg örömtelibb
életet élj! Mit veszíthetsz? Vágj bele!

Higgy magadban, ahogy én hiszek benned! Valahol ott lapul a bensődben saját gyermeki
fantáziád szabad és szárnyaló mivolta. Akarj visszatalálni hozzá!
Kezdd el a vágyaid teremtését azzal, hogy magadhoz hívod, megfogalmazod és leírod őket, s
tegyél ezzel egy lépést önmagad felé!

Sára sátrából szeretettel:
Réka
ui: Hogy mi is az a Sára sátra? Ígérem ez is kiderül majd. 🙂

Ha szeretnél együtt haladni a folyamattal vagy értesülni a néha csak pár napig aktív segítségekről, 
 csatlakozz a csapathoz! 

Tetszett?
Kövess engem

Posted in

A start előtt

Meghallgatom

Hello Kalandvágyó!

Ha nem tudod miről van szó és nem is érdekel, akkor nagyon elnézést kérek tőled, hogy itt
zavargok! Ne is olvasd tovább!
De, ha tudod mi ez és már vártad ezt a levelet, akkor csak pár rövid, használati utasítás szerű
gondolat a start előtt.

Terveim szerint az évkör aktuális szakaszára vonatkozó sorokat mindig az időszak első napjaiban
fogom küldeni. Sokan sokféle ritmusban élünk és van jobb, meg rosszabb napunk is. Én mindig
lelkesen fogom küldeni a kis csomagot, de nem biztos, hogy az épp a legjobb pillanatban ér
majd el hozzád. Persze boldog vagyok, ha éhesen ráveted magad és azonnal elolvasod vagy
meghallgatod a benne foglaltakat, mégis arra kérlek, tiszteld meg a folyamatot és önmagadat is
azzal, hogy inkább csak akkor nyitod ki, amikor valódi figyelmet tudsz szentelni neki. Amikor
nyugi van és épp nem zsizseg körülötted 2-3 gyerek vagy dühöngsz a dugóban vagy unatkozol az
online meeting alatt, hanem amikor tényleg ezzel akarsz és tudsz is foglalkozni. Azt szeretném,
ha ezekkel a levelekkel téged segíthetnélek! Ha a napok forgatagából kiszakított időtlen pillanat
lehetne a velük való foglalkozás, ami rólad szól és érted van. Ugyan már! Ennyi mindenkinek jár!

Olvasd el, tedd el, vedd elő újra. Nem az a cél, hogy azonnal tudd a választ. Sőt, az a legjobb, ha
arra jössz rá, hogy erre valódi, igazi, őszinte válaszod nincs is zsigerből. Azt szeretném, ha
kíváncsi lennél a saját mély, belőled fakadó, lényed titkos zugaiban megbújó válaszaira. Nem
ígérem, hogy ez mindig könnyű lesz. Talán sosem szántál még időt arra, hogy odáig leáss. Ennek
persze számtalan oka lehet, de most nem ez a lényeg. Most csak légy jelen a folyamatban és
tartsd a fókuszt azon, ahol éppen vagyunk. Adj magadnak időt és érleld belül a választ. Használd
ki az időszak támogató erőit és fogadd el, ami jön. Amire rálátsz, ami eszedbe villan, amit
megérzel. Legyen az bármi! Nem kell semmilyenné tenned, átformálnod, csinosítanod.
Megmutatnod sem kell. A tiéd. És pont úgy jó, ahogy van. Még szeretned sem kell! Csak
rögzítsd, mert dolgod lesz vele!

Azt ígértem, hogy ehhez igazából nem kell semmi extra. Csak pár percedbe kerül. Olvasd el vagy
hallgasd meg a mostantól rendszeresen érkező gondolatokat. Ez mind igaz. De ez a belépő szint.
Ezeket a leveleket ugyanis nem puszta olvasmányoknak, hanem belső önmunkádat megsegítő
kapaszkodóknak, sorvezetőknek szánom. Ha tehát úgy döntesz, hogy szeretnél dolgozni vele,
akkor jön az, amit feljebb leírtam.

És kérlek, ne várj tőlem csodát! Tiszta szándékkal és igaz szeretettel adom, amit tudok. De épp
úgy úton járó vagyok, ahogy Te. Bevallom én is izgatottan várom ezt az egészet!
Ha kaland, hát legyen kaland!
Iszonyú kíváncsi vagyok már előre is a megéléseidre, a folyamatra, amit még gyúrok magamban
is, szóval írj bátran! Igyekszem válaszolni és úgy terelgetni az utat, hogy a legjobb, a
leghasznosabb legyen!

És most hajrá! Ugorj fejest az első levélbe!
Szeretettel küldöm neked:
Réka

Ha szeretnél együtt haladni a folyamattal vagy értesülni a néha csak pár napig aktív segítségekről,
 csatlakozz a csapathoz! 

Tetszett?
Kövess engem

Posted in

Kalandra fel!

Meghallgatom

Helló útitárs!

Izgalmas kalandra hívlak! Hosszú évek óta foglalkoztatnak a létünket átható ciklusok, melyek
egymással összekapcsolódva lejtik titkokkal teli táncuk. Szerteágazó tudásom szintetizálása során
e rendszerekben egyre mélyebbre ásva láttam rá a „teremtő évkör” pulzáló, éltető ritmusára.
Azonnal beleszerettem, s mára beérett az az elkötelezettség, hogy ezeket a felismeréseket mások
számára is látható, elérhető és hasznosítható formában adjam át. Ez a kör valójában egy olyan
ciklikusan ismétlődő folyamat, melynek erői mélyen és elválaszthatatlanul vannak jelen a
világban ősidőktől fogva máig hatóan, s meghatározzák nemcsak az Univerzum, de épp úgy a mi
hétköznapi életünket is. Számtalan megnyilvánulásukkal és ismétlődésükkel arra hívják fel a
figyelmünket, hogy dolgunk van velük. Felgyorsult napjainkban talán eltávolodtunk ezektől az
őseink számára nyilvánvaló tudásoktól, de hiszem, sosincs késő a felébredésre. Weöres Sándor szavait idézve: „Az itt következők nem újak, nem is régiek: … lényegük nem-keletkezett és nem-
múló. Aki a forrásvidéken jár, mindig ugyane virágokból szedi csokrát.”

Célom pusztán annyi, hogy megmutassak neked néhány, akár ismerősnek is tűnő, könnyen
befogadható ritmus impulzust, amivel elkezdhetsz feléjük, a ciklusok, s ezzel önmagad felé is
fordulni. Egy olyan útra hívlak, ami egy egész évre szóló utazás. 12 hónapon át bejárjuk a
„teremtő évkör” minden állomását. Igyekszem apránként csepegtetni majd az infót. Elkezdjük
valahol. Hisz minden út az első megtett lépéssel kezdődik, s aztán majd rajtad áll milyen
mélységig engeded bele magad ebbe a tálcán kínált kalandba. A folyamat során hónapról
hónapra lépdelünk majd, más és más erőket mozgósítva. Fokozatosan haladva, mindig csak egy
valamire koncentrálva járjuk majd az utat, így más szemmel nézhetünk az egyes állomások
teremtő erejére és segítségükkel eddig talán rejtett kincsekre lelhetünk az életünkben.

Arra gondoltam, ha elfogadsz, szívesen lennék az a bába, aki világra segíti a változások nyomán
benned megszülető újat! S noha minden születéssel elmúlik valami, amit ismerünk, szeretünk és
sokszor ragaszkodni is próbálunk hozzá, pedig lejárt, most igazán eljött az ideje az új felé
fordulásnak. Rég megtanultan, hogy a változás örök és immár kíváncsian, a lehetőséget keresve
tekintek rá. Elsőre tehát nincs is más dolgod, mint rálátni ezekre a lehetőségekre. Persze
meglátni, hol is van az új, az ígéret néha nem is olyan könnyű. Sokszor észre sem vesszük a „fától
az erdőt”. Pedig életünk erdejében a fák közt segítők várnak ránk, s az égig érő fa tövében ott
húzódik meg az élet vizének forrása is. Csak rá kell találni.

Így, ha velem tartasz, az eljövendő 12 hónapban abban leszek a társad, hogy ezeket az
állomásokat végig járva meglásd, megértsd és felhasználd az egyes időszakok kínálkozó
ajándékait. Végig veled leszek, hogy irányjelzőkkel segítsem a haladást, terelgesselek vagy épp
megtartsalak. Nincs szint, amit el kell érni, sem elvárás semmilyen irányban, hisz minden élet
egyedi és csak rajtad áll mennyit hozol ki a saját, megismételhetetlen kalandos utazásodból.
De az eredmény kétségtelenül attól függ majd mennyire vagy bátor, kitartó és elkötelezett.
Vagy egyszerűen nevezzük nevén: tudatos az életedben. Mégis elsőként csak légy kíváncsi és
főleg türelmes! Magaddal, velem, az úttal, az eredmények megérkezésével. Mert megérkezik!
Én hiszek ebben, de a te mesédben, életedben, világodban neked magadnak kell megküzdened
érte. Segítek bármiben, de lépni csak te tudsz!

Mit gondolsz? Volna kedved hozzá? Már csak pár nap és érkezik az első csomag.
Addig is kívánom a legjobbakat!
Réka

Ha szeretnél együtt haladni a folyamattal vagy értesülni a néha csak pár napig aktív segítségekről,
 csatlakozz a csapathoz! 

Tetszett?
Kövess engem 

Posted in

Hétköznapi ünnep

Meghallgatom

Hétköznapi ünnep

Tegnap éjjel egyszerre csak arra lettem figyelmes, hogy esik a hó. Némán ujjongtam az
elcsendesedett világban és alig vártam a reggelt, hogy kiszabadulhassak. Hűvös szél csípte az
arcom, de a testem jól bebugyolálva őriztem még az ágy melegét. Az utcák csendjében
lábnyomom sajátos kottát rajzolt a vékonyka hóban, s a nyikorgó-reccsenésre csak itt-ott
felelt a járdát söprők cincogó metronómja. Szándékosan a kis utcákat jártam. A hófehér
reggelben még inkább a csend felé húzott a szívem. S ahogy célom felé igyekeztem a házak
közt már láttam megcsillanni a felkelő Nap narancsos-rózsaszínben izzó fényeit, ahogy egy
lustán nyújtózó felleg mögül emeli tekintetét az ébredő városra. Majd kiugrott a szívem,
olyan szép volt. Micsoda boldogság!

S ahogy haladtam tovább csak figyeltem a havat ünneplő reggelt. Mintha mindenki kicsit
halkabban, lassabban lépne. Az autósok is óvatosabbak, s mindez érthető, mégis
összhatásában volt némi áhítat. Mint amikor a váratlanul elcsendesedett asztal körül ülve
valaki megszólal. – Angyal szállt el felettünk. – Aztán két kisgyermek szaladt ki egy kapun.
– HÓÓÓÓÓ – kiáltották és maszkot nem viselő álarctalan arcuk híven tükrözte önfeledt
boldogságukat.

A kis domb tetején álló parkban már lábnyomok fogadtak. Talán kutyasétáltatók, talán más
hó lesők. Mégis egyedül álltam az immár aranyba öltözött szikrázó napkorong előtt és
élvezem, ahogy melegítenek a sugarak. Békésnek hatott a város, pedig a legtöbben már
biztosan futva-siettek és lehet, hogy a magas házak között már nincs is hó. Talán nincs, de
biztosan akad más, amit egy megállított pillanatban észre lehet venni. Ami talán meglepő,
szokatlan és éppen ettől emlékezetes.

A ragyogó napsütésben hamar olvad az éjszaka csodája. Ahogy e sorokat írom az ablak előtt
nagy cseppekben hull alá a szél cibálta napernyő széléről. Aztán a sugarak felszárítják és
elillan, mintha sohasem lett volna. De én láttam! Magamba szívtam az emlékét, mert
észrevettem és érte nyúltam. Akartam, hogy az enyém legyen és immár minden illatával,
fényével és hangulatával belém égett. Ünneppé vált. Hétköznapi ünneppé. Mert kell, hogy
legyenek pillanatok, képek, amikre emlékezni tudunk. Ha be- és el vagyunk zárva vagy csak
egyszerűen visszatekintünk az életünkre. Hogy legyen, ami belülről melegít, amikor kívül csak
sötét van és hideg.

Újhold napja van. Csendes, befelé tekingetős, pihenős-kényeztetős, árnyakkal találkozó idő.
Használd ki! Sétálj csak 10-15 percet bárhol, egyedül. Légy csak magaddal és a
gondolataiddal. És közben figyelj. Hátha te is megtalálod azt a valamit, ami a Te hétköznapi
ünneped lehet a mában.

2021.01.13 reggel

Várom a következő morzsát!

Hirlevél feliratkozást ide linkelni

Tetszett?
Kövess engem

Posted in
Ez az oldal sütiket (cookie) használ. A böngészés folytatásával Ön elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatunkat, beleértve a sütik és más nyomkövetési technológiák használatát.