Meghallgatom

Te mennyire tudod odabízni magad egy kapcsolatban a másiknak, hogy közösen valami többet teremtsetek, mint, amire egyedül volnál képes? Mennyire vagy jól és harmóniában az együttműködéseidben? Mi lehet ennek a titka? Lássuk csak…

Szerencsére lehűlt az idő, s így még azok is, akiket esetleg elsodort magával a szeptembertől újra rendszerbe álló hétköznapok kavalkádja, ráeszmélhetnek, hogy valami megváltozott.
Szerencsére nem csak úgy a semmibe élünk bele, hanem a megtervezett céljaink megvalósítása felé igyekszünk lépkedni szüntelen, amik jó viszonyítási pontot adhatnak. Hisz fontos látni, hol tartunk a beteljesülés felé vezető úton és mik azok a kardinális lépések, amik még mindenképpen szükségesek a sikerhez.
Szerencsére a Teremtő Évkör hónapról-hónapra forduló kereke mindig segít megállni és rájönni, mik is azok a hatások, amiknek a közepén csücsülünk épp, s így mi az, amit most a legjobban tudunk csinálni.
És a legfőbb szerencse, hogy ebben az egész folyamatban sosem vagy egyedül! Én láthatón és láthatatlanul is itt vagyok Veled, hogy segítselek, támogassalak vagy akár csak meghallgassalak, ha volna kedved elmondani, hol tartasz, esetleg hol akadtál el vagy mi segítene az előre lépésben.
A most következő időszak éppen arról szól, hogy újra rádöbbenj, nem kell mindig mindent egyedül csinálnod. Sőt! Számtalan helyzet épp arról tanúskodik, hogy másokkal együtt sokkal eredményesebb és sikeresebb lehetsz. Persze nem mindegy kivel és hogyan kooperálsz, de sokszor épp a megfelelő összmunka a kulcsa a tovább haladásnak.

Muszáj ide hoznom a kiskertész hasonlatomat, mert abból azonnal megérted mire gondolok.
A világ legcsodálatosabb és legtökéletesebb virága sem képes egyedül terméssé alakulni. Szüksége van pld. egy rovarra, aki elvégzi a beporzást. Hiszen e nélkül csak elhervad és soha nem lesz belőle gyümölcs. (Hagyjuk most az önbeporzó egyedeket.)

Éppen így van ez a Te életben is. Bizony vannak dolgok, helyzetek, amikor eljutsz egy határig, ahol fájón vagy örömmel, de azt tapasztalod, hogy „egyedül nem megy”. Ez rendkívül nehéz pillanat is lehet. Hiszen micsoda bizalom és elfogadás kell ahhoz, hogy valakit egészen közel engedj magadhoz. Oda bízd magad a másiknak tudva, hogy soha nincs 100 % garancia semmire, és mégis meg kell próbálnod, mert egyedül még annyira sem sikerülhet.
S miközben odaadod magad egy helyzetben, lett légyen szó munkáról, családról, barátokról vagy bármely más emberi kapcsolatról, vállalod azt is, amit a virág, hogy soha többé nem leszel már ugyanaz, aki korábban voltál. Mert ebben a vállalt kapcsolódásban átalakulsz Te is, ahogy a virágból termés lesz, s elvesztve korábbi pompáját új csodát érlel magából és zamatos gyümölccsé válik.

Szerintem épp elég sokkoló ezt csak így önmagában is megemészteni. Valld be! Gondoltál már valaha is így a kapcsolataidra? Számtalan van belőlük. És minden alkalommal új lehetőséget kapsz, hogy a korábbiakból tanulva érettebben, éberebben vagy akár csak kíváncsibban állj a helyzetben. Szenzációs megtapasztalni, amikor úgy tudsz kapcsolódni egy másik emberhez, egy helyzethez, hogy végtelen nyitottsággal és kíváncsisággal neki adod a bizalmadat és a hitedet abban, hogy új és jó dolgokat fogtok teremteni együtt és ez megvalósul. De lehet olyan is, amikor egyszerűen csak megtanulsz a helyzetből valami számodra és a tovább haladásod számára elengedhetetlen tapasztalást. Még akkor is, ha ez nem feltétlenül vidám és derűs, lehet a számodra kincset érő gyümölcse a folyamatnak.

Néhány gondolat, amin elindulhatsz:
– Elő tudsz hívni a saját emlékeidből termékenyen működő kapcsolati mintát? (azaz tök jól működtök együtt)
– Van tapasztalatod aránytalan erőviszonyokat mutató együttműködésről? (tehát agyonnyomott vagy reménytelenül kevés volt neked)
– A két véglet közül inkább melyik működött számodra jobban? Meg tudod ragadni az okát?
– Mennyire tudsz kinyílni egy új kapcsolatra vagy ha nem, mi tart vissza?
– Milyen fenntartásokat és feltételezéseket futtatsz magadban, ami esetleg távol tart?
– Mennyire tudod / mered megmutatni és élni valódi önmagad egy esetleg határozottabban fellépő másik mellett? Mire látsz rá ennek kapcsán?
– Inkább a harmonikus egyensúly jellemző a kapcsolódásaidra vagy inkább az alá / fölé rendelés a tipikus?
– stb.

Persze ezek csak példák. Minden eset más, mégis érdemes kicsit elidőzni és keresgetni a saját viszonyodat a harmonikus kapcsolatokhoz. Már csak azért is, mert mindjárt, azaz pontosan szeptember 22-én itt az őszi napéjegyenlőség, ami kiemelt jelentőségű momentum az év során. Bár az „Ünnepek” egy másik nagy téma az Évkörön, annyit mindenképp érdemes tudni róla, hogy a belső lélekmunkát segítő időszak kapujának is tekinthető. Így tehát most aztán igazán minden a kezed alá dolgozik, hogy a Mérleg periódusában Te is mérlegre tedd a kapcsolataidat kezdve akár az óvodás kori játszópajtásaidtól, a munkatársaidon át egészen az intim viszonyaidig, vagy akár a saját gyermekeidig, esetleg az ő hiányukig. Fontos, hogy itt és most a kapcsolódások alatt ne csak a szíved vágyait követő kapcsolataidat vizsgáld, hanem valóban a legszélesebb spektrumban keresgélj. Sok izgalmas dologra bukkanhatsz, ha most is, mint, ahogy mindig kérem, tudsz és mersz őszinte lenni önmagadhoz.

Lehet, hogy olyat is meglátsz, ami kevéssé tetszik. Bevallom az egyéni fejlődés szempontjából szerintem ezek az építőbbek. Ha idáig eljutsz az csúcs! És mivel épp az „egyedül nem megy” és nem is kell, hurrá van segítség szakaszában járunk, kérlek szépen azonnal keress meg! Mert a felismerések nem a kesergés formájukban gyógyítók, hanem akkor, ha át tudod fordítani vagy a mélyére látsz és úgy húzod ki a méregfogát.

Hidd el, a remekül működő és a bukdácsoló viszonyok skálájának két végpontja köz végtelen a lehetőségek tárháza. Sokszor elcsúszhat valami, az összhang sérül és a végeredmény nem épp az lesz, amire vágytál. Máskor pedig magad sem érte mitől, mert nem erre számítottál, de mégis tök jól megy minden. Szóval, mi lehet a kulcsa a jól működő összedolgozásnak? A megfelelő kapcsolódás létrejöttének?

Nem árulom el azonnal szerintem mi lehet. Hagylak egy kicsit gondolkozni. Adj magadnak időt, hogy elmerenghess ezen. Találd meg a magad válaszát! Kíváncsi vagyok mire jutsz! Írd meg, szerinted mi a kulcs! Vagy ha mégsem találsz rá, és kíváncsi vagy az én gondolataimra, akkor is írj bátran. Elárulom.

Addig pedig jó bogarászást és útkeresést kívánok a társak felé!
Tudod, a borsó meg a héja!

Sára Sátrából szeretettel:
Réka

Ha szeretnél együtt haladni a folyamattal vagy értesülni a néha csak pár napig aktív segítségekről,
 csatlakozz a csapathoz! 

Tetszett?
Kövess engem